Önbizalom: nagyon tömören az egyik érzés, amitől egyesek valóban erősek és rendíthetetlenek (a szó pozitív értelmében), mások pedig a nem megfelelő mértékből/típusból eredően feszengenek. Utóbbiak gyakran rengeteg időt, energiát, pénzt… pazarolnak el. Azért, hogy másoknak megfelelni vagy imponálni próbáljanak.
A valódi önbizalom abból is ered, hogy az egyén tisztában van önmagával. Nem méregeti másokéhoz a saját életét és képes őszintén örülni mások pozitív tapasztalásainak. Vannak sikerélményei is. Nincs szüksége ezek nonstop mutogatására vagy bizonygatására. Lehetnek olyan területei is az életének akár, amikkel kevésbé elégedett és dolgozik rajtuk, vagy elfogadja őket és együtt tud élni velük és másokkal egyaránt. Nem várja, hogy mások alárendelődjenek. Akkor változtat, amikor belülről eredően szükségesnek érzi. Bízik magában, de nem önhitt. Bírja az építő jellegű kritikát és értékeli az őszinteséget. Esze ágába sem jut meghazudtolni, vagy becsmérelni önmagát, sem másokat.
Nem határolja be Rangos Gizi vagy Rangos Géza véleménye, sem az, hogy a helyi menő csajok/csávók vagy épp az influenszerek… mit gondolnak az elképzeléseiről, esetleg a társadalomban elfoglalt helyéről…vagy arról, hogy mivel és miként foglalatoskodik éppen. Éli az életét szabadon, társadalmi elvárásoktól függetlenül. Nem áldoz időt/energiát/pénzt… olyan dolgokra vagy személyekre, eseményekre… akik/amelyek nem képviselnek valódi értéket számára csak azért, hogy ezáltal jobb színben tűnjön fel. Nem mások véleményére épül az egyén értéke. Nincs szüksége maszkokra. Megadja és megköveteli a tiszteletet. Ha valaki képtelen tisztelni őt, mondanivalóját, életstílusát…nem harcol értelmetlenül. Képes a lezárásra. Nem bosszúból. Békésen. Mert békében van önmagával és az elveivel.
Elterjedtebb verziója a látszólagos önbizalom. A látszólagos önbizalommal rendelkező személy önképének stabilitása nem (természetesen) állandó. Adott egy „szuper erős személyiség” aki néhány embert időnként „lenyom helyből” minimum fejben, gyakran köszönhetően a társadalmilag népszerű tartozékainak, vagy pozíciójának. Utóbbit kiemelten védi. Előbbiekkel szívesen büszkélkedik. Mások sikereire nem kíváncsi, hacsak nem áll érdekében. Mások kurdarcai gyakran szórakoztatják. „Minél nagyobbat esett, annál élvezetesebb!” A birtoklás fontos számára. A külsőségek, amit mások látnak. Gyakran gyűjt dolgokat és embereket, csak azért, hogy később dicsekedhessen. Akár kölcsönből is megszerez tárgyakat és kellékeket, ha (még) nem jutott neki megfelelő pozíció. Mások gondolataira gyakran fütyül (néha csak látszólag). Több, látszólagos önbizalommal rendelkező egyén képben van és tájékozott, ezáltal hitelessé tud válni azok előtt, akik nem látnak át rajta időben.
Örömmel tölti el, ha okosabbnak érzi magát másoknál. Leszól majdnem mindenkit gyakran és határozottan, minimum a hátuk mögött. Nem örül őszintén mások sikereinek, de amikor jobb passzban van, azért eljátssza a szerepet, hiszen szereti, ha szeretik. Az, hogy látszólag, vagy igazán… lényegtelen! Hiszen belül úgyis egyedül érzi magát. Igényes megjelenés jellemzi, de nem ritka a „trófea gyűjtemény” sem, vagy „a senki nem üti meg a szintet” hozzáállás. Negatív jelzőit lelkesen használja. Másokra.
Miért fontos, hogy meg tudd különböztetni ezt a két típust?
A környezete mindenkire hatással van. Kivétel nélkül és tudat alatt.
Akikkel sok időt töltesz, olyanná válsz…ha hiszed, ha nem! 😉
