Érték(es) sok minden lehet. Az emberek többségénél azonban az értékesség létrejöttének és értékelésének folyamata sokkal hasonlóbb, mint sokan feltételezik.
Hogyan lehetséges az, hogy ugyanaz a dolog/személy két különböző egyén számára egyszerre lehet „értékes” és „értéktelen”?
„Egyszer egy tehetős apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves kisfiát azzal a céllal, hogy megmutassa neki, milyen szegény emberek is vannak, és hogy a gyermek meglássa a dolgok értékét, és felfogja azt, hogy milyen szerencsés családban él.
Egy egyszerű falusi házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor a vidéki út végén tartottak, az apa megkérdezte a fiát:
– Nos mit gondolsz erről az útról?
– Nagyon jó volt apa!
– Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
– Igen.
– És mit láttál meg mindebből?
– Azt Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy. Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak. A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak. A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig, amíg a szem ellát.
És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családban élnek. Te viszont és Anyu egész nap dolgoztok, alig látlak titeket.
Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
– Köszönöm Apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk.„
(Ismeretlen szerző)
Te döntöd el, hogyan tekintesz a már meglévő kapcsolataidra/dolgokra az életedben!
Dönthetsz úgy, hogy csak azokat a befejezett(nek hitt) eredményeket értékeled, amelyekért keményen küzdöttél és állandóan másokhoz viszonyítva érzed magad elégedettnek, vagy elégedetlennek az életeddel.
De dönthetsz, láthatsz és élhetsz több árnyalatot is, élvezve az utat, amin haladsz. 😉
