Napjaink egyik leghangosabb hangja a COVID elszigetelő hatása. Van azonban egy olyan eszköz, ami még a mostani helyzetnél is erősebben képes elzárni sokakat társaiktól. Valószínűleg most sincs az emberek többségénél maximum pár méternél messzebb, de amikor a kezükben van, akkor ők kerülnek távolabb. Sokaktól és sok mindentől. Olyanoktól is akár, akiknek fontos lenne a JELENLÉTük.
Persze van amikor egy idő után megszokja a környezet. Hiszen „ő ilyen”. Ugye neked is eszedbe jutott most olyan ismerősöd, akire ez igaz? Mindennek van jó és rossz oldala. Természetesen kifejezetten üdítő időnként elmerülni a kényelemben, főleg egy fárasztó nap után. Pláne több fárasztó napot követően. Menekülni az adott szituációból. Mi a helyzet azonban, amikor adott a kellemes társaság és mégis vannak olyanok, akik nincsenek jelen igazán, vagy csak egyszerűen nem is gondolnak arra, hogy mennyire csodálatos lehetne számukra tapasztalni. Érezni. Létezni. Elmerülni a pillanatokban. Kiaknázni az együtt töltött idő adta lehetőségeket. Amíg lehet. A napok hónapokká válnak. A hónapok pedig évekké. Az eltelt évtizedek után pedig viszlát! Nincs tovább. Nem tudhatod mennyi áll rendelkezésedre. Lehet, hogy neked most csak pár percnek tűnik, de ezek a percek is formálják a szokásaidat, az emberi kapcsolataid minőségét.
Élvezd ki az ízeket! Gyönyörködj a környezetben, amikor lehetőséged van rá! Oszd meg a körülötted lévőkkel a gondolatokat, amik épp foglalkoztatnak, tedd lehetővé számukra ugyanezt! Ne maradj le az életedről, hiszen tudod: „Aki lemarad, kimarad!”
Légy jelen! Használd OKOSAN az idődet, mert véges! 😉
